Kedves interneten lapozgató Olvasó, ha szemben találod magad a kérdéssel, hogy hová tűnt az olvasás a mindennapjainkból, rácsodálkozol a buta kérdésre, hiszen mi mást csinálnál éppen most is? No, de az a fajta olvasás, amikor a kezünkben tartott könyvnek nem csak az illata, hanem az egész világa magával ragad és a kedves olvasó akár órákra is egy másik valóságba csöppen modern eszközök használata nélkül. Na, ez az olvasás hová tűnt?

E rövid történet hősei: Draskóczyné Szabó Noémi, Papp Dénes és jómagam, erre a kérdésre kerestük a választ, amikor ellátogattunk június 27-én Tiszaújvárosba a Művelődési Központ és Könyvtár Kortárs irodalommal az olvasás megszerettetéséért című egész napos programjára. A délelőtt folyamán Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Péczely Dóra szerkesztő, Gombos Péter olvasáskutató tartott előadást és részesei lehettünk egy kortárs íróval, Tóth Krisztinával történt beszélgetésnek is. Szilágyi Zsófia előadásában elhangzott, hogy jelenleg is beszélhetünk három T-ről, csak ez most – egyik hallgatója szavaival élve – a trauma, test, tér szavakat jelenti, vagyis napjaink népszerű könyveinek „divattémái” ezek.

Gombos Péter rámutatott arra, hogy a digitális demencia korában mekkora a felnőtt, szülő felelőssége abban, hogy felnőttként olvasó lesz-e a gyermekéből, vagy sem.

Péczely Dóra segítségével bepillanthattunk egy szerkesztő kihívásokkal teli munkájába, ahogyan kortárs szerzők műveit igyekszik csokorba rendezni az olvasónak és a kiadóval együtt izgatottan várják a visszajelzéseket.

Tóth Krisztina pedig  megismertette velünk egy író mindennapjait; ő is beszélt arról, hogy milyen változásokat tapasztalt az olvasottság, „irodalmi sznobizmus” tekintetében egyetemi oktatóként.

E sok magvas gondolat után ebédszünet következett, majd a délután folyamán műhelyfoglalkozásokon vehettünk részt.

Ez a programja is nagyon színvonalas volt a Tiszaújvárosi Művelődési Központnak, nagyon reméljük, hogy még sok hasonlóval lepik meg az árral szemben úszó könyv- és olvasásrajongókat!

Dióhéjban így tudok beszámolni Neked, kedves Olvasóm, az előadásokról és mindez úgy kapcsolódik történetünk hőseinek pedagógiai tevékenységéhez, hogy a közoktatásban a tanár kreativitásának függvénye, hogy jut-e elég idő a kortársakkal való foglalkozásra, olvasásukra, a kíváncsiság felkeltésére. A bevezetőben feltett kérdésre napnál is világosabb a válasz: a mindenkori jelenben alkotott szövegek sokat segíthetnek e szép, ám egyre ritkább elfoglaltság népszerűsítésében, hiszen e szövegek esetén nem kell az olvasónak az időbeli és a nyelvi távolsággal küzdenie, hanem közvetlenül élvezheti a gondolat és nyelvi lelemény gyümölcseinek ízét. És végezetül Dr. Fülöp Györgynek, Tiszaújváros polgármesterének, szavait idézem: „Talán soha nem voltak nehezebb helyzetben az irodalomtanárok, mint napjainkban”…úgyhogy harcra fel!