fejlec1

OM-azonosító: 029261
Telefon: (+36) 46/353-903
E-mail: titkarsag@hermangimnazium.hu

Herman Ottó, iskolánk névadója

Neve nem „áruvédjegy” – iskolánk, a Herman Ottó Gimnázium ismeri, szereti a névadóját. Mellszobra az első emeleti folyosó végén egy selyemmel letakart emelvényen hallgatja a be- és kicsöngetést, a tanteremből kitóduló diákokat, az órára  sorakozókat, látta a hónuk alatt a naplóval a tanáriból kilépőket a papírnaplók korszakában….  Most száján maszkkal szemléli a megfogyatkozott gyereksereget, meditál a digitális oktatásról. 60 éve a miénk.

Miért Herman Ottó? Mert úgy érezzük, közünk van hozzá, hiszen egy diósgyőri kincstár kirurgus fiaként született 1835-ben, s mert hat testvérével úgy nőtt föl, hogy nevükön szólította a madarakat, a bokrokat, réti virágokat… Itt, a közelünkben volt gyerek, innen indult útjára: közünk van hozzá. Ízig-vérig magyarrá vált a kis „Karl”, a szepesi szász család sarja, annyira, hogy 1848 márciusában magyarul harsogta a forradalomtól megrészegült Miskolc város népének: „Éljen a szabadság!”, s szép gyöngybetűivel sokszor lemásolta: „Talpra magyar, hí a haza!” Mert a kis Herman Ottó, a líceumi diák gyerekes – naivan a tüzérséghez jelentkezett, ágyút tisztogatni, hazát védeni – hogy inkább haljon meg, mint „sehonnai bitang” legyen…

Kolozsváron 1864-1872 között kezdte sokirányú tevékenységét. Tudományos dolgozatot publikált, hírlapi cikkeket írt, politizált, részt vállalt az Erdélyi Múzeum Egylet programjának megalkotásában és végrehajtásában. Ornitológus volt, aki nem a külsődleges jegyek alapján rendszerezte a madarakat, hanem életmódjuk alapján – Linné nyomdokain haladva.

Az igazi hírnevet az 1876-ban megjelent, kétkötetes, magyar-német nyelvű műve -a Magyarország pókfaunája – hozta meg a számára. 1875-ben Budapestre költözött, a Nemzeti Múzeum állattani osztályának segédőre lett. Aktívan politizált, s néhány év múlva csatlakozott a Függetlenségi Párthoz, 1879 őszén pedig Szeged város képviselőjeként mutatkozott be a parlamentben. Politikus, szaktudós, olvasóegyleteket szervez, előadásokat tart, rendszeresen vállal tudománynépszerűsítő munkákat. Felfogása szerint a tudomány feladata a hasznosság – szép példája ennek A filoxéra ügyében címmel megírt közleménye, amely segít védekezni a nagy károkat okozó kór ellen.

Herman Ottó – mert nevét már ekkor magyarosan írta – nem elvont szobatudós volt, hanem olyan ember, aki a tudománytól várta a magyarság nemzeti-történelmi tudatának megerősítését, nemzetközi hírnevének megalapozását. Ezért hozta létre a Természetrajzi Füzeteket, hogy általuk a tudományos eredmények külföldre is eljussanak. Mindig megmaradt az egészséges középúton – elutasította a külföldet majmolókat és a provinciálisan elzárkózókat egyaránt. Hatalmas levelezése azt tanúsítja, hogy kiterjedt kapcsolata volt több világhírű természet- és néprajztudóssal.

Ő maga is tudósa volt a néprajznak, népnyelvnek: kiemelkedő jelentőségű A magyar halászat könyve című munkája 1883-ból. Máig használja a szaktudomány ezt a munkáját.

1887-ben felkeresi Turinban Kossuth Lajost, s beszámol a függetlenségi ellenzéki mozgalom helyzetéről; 1888-ban norvégiai útja alkalmával megvizsgálja a madarak világát (Az északi madárhegyek tájáról).

1891-ben egy ház alapozása közben az Avas lábánál három jellegzetes formájú kődarabra bukkannak. Herman Ottó A miskolczi paleolith lelet című tanulmányában bebizonyítja ősi eredetüket, felhívja a figyelmet a pleisztocén kori ősember első nyomára hazánkban. Ő figyel föl a Szeleta-barlangban talált leletekre is.

1893. június 6-án Miskolc városa választja meg országgyűlési képviselőjének. A következő három esztendőben erejét lefoglalja a millenniumi kiállítás előkészítése, a pásztorok és halászok életével foglalkozó rész tervezése és kivitelezése. Munkája képviseli Magyarországot az 1900-as párizsi világkiállításon.

1914-ben – halála évében – jelenik meg a hatalmas népnyelvi anyagot feldolgozó könyve, A magyar pásztorok nyelvkincse.

Polihisztor volt, több tudományág elismert szakembere. Neve, példája azt sugallja minden hermanos diáknak (lám közszóvá magasztosult a vezetékneve!), hogy mindenki előtt nyitva áll a tudomány kapuja. Az egész olyan egyszerűen kezdődik: a madarakkal, amelyeknek a dalára felfigyelünk; néhány régi kődarabbal, amelyre rábukkanunk; egy életmóddal, amelynek tanúi vagyunk… A világ ma is a felfedezőkre, utazókra, szeretettel ráfigyelőkre, tanúkra és megmentőkre vár…

Herman Ottó Gimnázium. A neve biztat, fölemel és kötelez mindannyiunkat. A tanítványai vagyunk. Ezért megírtuk az önéletrajzát is a 2000-es évek kívánalmainak megfelelően.

Iskolatörténeti kronológia

• 1878: Samassa József egri érsek hatosztályos népiskolát alapít az első iskola épületében (ma Városház tér 5.). A telek és ház adományozója Bükk Zsigmondné Sebe Terézia volt, ezeket bővítették és szerelték fel a népiskola számára. A szatmári anyazárdából irgalmas rendi nővérek települtek ide.
• 1889: felső leányiskolával bővült a népiskola.
• 1907: Samassa József érsek úr rendeletére nyilvános négyosztályos polgári leányiskolává alakították a másodfokú felsőbb leányiskolát.
• 1927: Szmrecsányi Lajos egri érsek engedélyével – Borsodban elsőként – öt évfolyamú tanítónőképző indult az épületben.
• 1927: internátus céljára új épületszárnnyal bővült az intézmény a Kun József utcában (ma Kis-Hunyad utca).
• 1930: alsó tagozatos gyakorlóiskolát szerveztek a tanítónőképzőhöz.
• 1934: a gyakorlóiskola kéttagozatúvá vált.
• 1934: a tanítónőképzés számára egyemeletes épületet emeltek az udvarban.
• 1938: megindult a líceumi képzés, létrejött az érseki Római Katolikus Leánylíceum és Tanítóképző Intézet.
• 1939: internátus céljára megvásárolták az ún. Pataky-házat (Hunyadi. u. 6.).
• 1948: az intézményt államosították. Új neve: Városház téri Állami Általános Leányiskola.
• 1948-50: az Állami Tanítónő- és Óvónőképző Intézet működési ideje.
• 1950-57: a tanítónőképző maradhatott meg az általános iskola mellett ez idő tájt.
• 1957: a tanítónőképző és az általános iskola megszűnik. A helyi tanács helyére leánygimnáziumot szervezett az épületben. Öt gimnáziumi osztály telepítésével kezdődött a munka. (A tanítónőképző még három osztállyal megmaradt, az utolsó évfolyam már Sárospatakon képesítőzött.)
• 1957: november 22-én a leánygimnázium felvette Herman Ottó nevét.
• 1963: bevezették a koedukációs képzést.
• 1993: a katolikus egyház visszakapta az épületet, a Herman Ottó Gimnázium új helyre költözött (Tízeshonvéd u. 21.).
• 1994: megindult a nyolcosztályos gimnáziumi képzés a négyosztályos képzés mellett.
• 1995: az épülettel szembeni oldalon átadták a megépült új tornacsarnokot, melyet az iskolával átkötő híd kapcsol össze.
• 1997: a Herman Ottó Gimnázium fennállásának 40. évét ünnepelte.
• 2005: bevezették a kétszintű érettségi rendszert.
• 2013: átadták a gimnázium új egységét, a Természettudományi Labort.