A zsebszámológép használata a matematika érettségi vizsgán

A középszintű II. feladatlap és az emelt szintű feladatlap 3. oldalán a vizsgázóknak szóló Fontos tudnivalók 5. és 6. pontja így szól:

5. A megoldások gondolatmenetét minden esetben írja le, mert a feladatra adható pontszám jelentős része erre jár!

6. Ügyeljen arra, hogy a lényegesebb részszámítások is nyomon követhetők legyenek!

A zsebszámológépek gyors fejlődésének következménye, hogy a mai gépek a néhány évvel ezelőttieknél sokkal több matematikai műveletet képesek elvégezni. Így bizonyos esetekben szükségesnek látszik pontosabban meghatározni, melyek azok a lényeges részszámítások, melyeket a vizsgázóknak a gondolatmenetük részeként feltétlenül le kell írniuk azért, hogy a feladatban elérhető maximális pontszámot megkaphassák, s melyek azok, melyeket pusztán a zsebszámológép használatára hivatkozva a javító tanár elfogadhat.

Ezért – a 2017. májusi vizsgáktól kezdődően – a feladatlapokban a Fontos tudnivalók és a javítási-értékelési útmutatók elején olvasható, a javító tanároknak szóló Fontos tudnivalók – tartalmi kérések részt a tételkészítő bizottság az indoklási kötelezettség további pontosításával kiegészíti.

7. A gondolatmenet kifejtése során a zsebszámológép használata – további matematikai indoklás nélkül – a következő műveletek elvégzésére fogadható el: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás, gyökvonás, n!, binomiális együttható kiszámítása, a függvénytáblázatban fellelhető táblázatok helyettesítése (sin, cos, tg, log és ezek inverzei), a pi és az e szám közelítő értékének megadása, nullára rendezett másodfokú egyenlet gyökeinek meghatározása. További matematikai indoklás nélkül használhatók a számológépek az átlag és a szórás kiszámítására abban az esetben, ha a feladat szövege kifejezetten nem követeli meg az ezzel kapcsolatos részletszámítások bemutatását is. Egyéb esetekben a géppel elvégzett számítások indoklás nélküli lépéseknek számítanak, így azokért nem jár pont.

 

Az eredeti cikk itt olvasható.